Egy kicsit a teendőkről, felkészülésről, mielőtt csoportba, vagy egyéni családállításra mész. :)

Előkészületek, felkészülés:

Nincs ilyen! :) Ha családállításra mész, nem kell különösebben előkészülnöd, és végképp nem kell emiatt az állítás utáni napjaidat szabaddá tenni, elküldeni hétvégére a családot, stb. (sem akkor ha csoportba, sem akkor, ha egyéni alkalomra mész!) – ha ilyen javaslatokat hallasz, kezdj gyanakodni, hogy valami nem stimmel. (akár a spiritualitásra fogják rá, akár arra, hogy ez annyira durva(!!) dolog lesz – sajnos ilyet is hallottam már.)

A családállítás nem ijesztő és nem durva módszer.  A jó állításvezető először is biztonságot tud adni a kliensének, mert szakmailag felkészült, és azt tartja szem előtt, ami neked, mint kliensnek fontos! Nem tol bele olyan helyzetekbe, témákba, amire nem vagy felkészülve. Figyel rád, és arra, hogy azzal a témával foglalkozzatok, amivel odamentél, nem ő mondja meg neked, hogy mivel kéne foglalkoznod, nem dönt helyetted. (ez a felnőtt-felnőtt megegyezés :) – természetesen ha nem tudod pontosan melyik témáddal/problémáddal akarsz/tudsz aznap foglalkozni, akkor segít abban, hogy el tudd dönteni, melyik a legsürgetőbb, legfontosabb, melyiket bírod el éppen akkor, amikor ott vagy. (Ráadásul sokszor kiderül, hogy a háttérben van összefüggés a problémáid között, tehát ha az egyiket megmozgatjuk, elképzelhető, hogy bemozdul -esetleg akár helyére is kerül- egy másik is.

Csoportban különösen fontos, hogy odafigyeljen rád az állításvezető, ugyanis előfordulhat, hogy pont olyan képviseletre választ ki a téma hozó, ami téged is érint, pl. rossz a viszonyod a családoddal, gyermekeddel, esetleg neked is elhunyt valamelyik szeretted – csak úgy, mint annak, akinek az állításába bekerülsz. Ez gyakran történik, mivel a lelked egyszerűen megérzi a hasonló cipőben járó embereket, és úgy érzi, ők biztosan hitelesen tudnának képviselni téged.

Baj ezzel csak akkor van, ha te úgy kerülsz be a képviseletbe, hogy nem figyel rád közben az állító, és belekeveredsz a saját témádba. Tehát nem azokat fizikai emocionális, mozgáskésztetéseket hozod, amit kívülállóként elsődleges érzetként megjelenik. Amiért ez kellemetlen, hogy hirtelen belekerülsz egy olyan helyzetbe, amire nem biztos, hogy fel vagy készülve, hiszen segítőként vagy benne a helyzetben, és akkor ott az nem a te történeted, másrészt elviheted az állítást a reakcióiddal egy olyan irányba, ami már nem azt mutatja meg, hogy mi van a kint ülő állító lelkében, hanem hogy a tiédben mi van.

Képviselőként nem az a dolgod, hogy megold az állítást. Talán néhányotoknak ez is furcsán hangozhat, de így van. A képviselők feladata, hogy elmondják az érzeteiket (fáj, szúr, hideg, meleg, zsibbad – fizikai szinten, szomorúság, öröm, stb. -érzelmi szinten, illetve közelebb mennék, távolabb mennék – mozgás késztetés. Ez a három szint az, amin a képviselő dolgozik. Nem az a dolga, hogy koncepciókat építsen az érzetekre, és megoldja az állítást.

Hamarosan írok arról, hogy mire figyelj ha csoportba mész, hogyan tudod kivédeni, hogy kellemetlen élményeid legyenek, és tényleg csak az történjen, amiért odamész.

Hogyan tudod elkerülni a kellemetlen élményeket, traumákat? (2.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.